Harmónia világa

A firkász és Múzsája

Amikor szerelem gyötri szívemet

A Múzsámra vágyom szüntelen.

 

Ha rá gondolok, elfog a vágy

Mégsem tudom meddig tart

Ez a nagy lángoló vallomás.

 

A múzsám egyre csak ösztökél,

Mint láthatatlan tündér sarkallna

Írásra fogja be kezembe a tollam,

Még nem értem mit akarhat tőlem.

 

Egy túravezetőnek nem egyszerű,

Mindenkire figyelni és meséket regélni,

S közben egy csinoska hölgyet titokban

Bókolgatva kísérgetni és csodálni.

 

Mendegéltem, domboknak fel,

Hegyekről le a sötét katlanba,

Sziklás zord vidéken is jártam

S mindig csak a Múzsámat láttam.

 

A hosszúnak tűnő kirándulások

Változatos események, a csodás vidéken

Élménydús ideje hamarosan lejár.

Az elröpülő pár szép nap alatt

Csak a vágy s a Múzsám képe maradt.

 

Hosszan múló napok sorait firkálom

Reménykeltő emlékek szólalnak meg.

Képzeletem, egyre szebb álmokat sző,

Ha múzsám előkerül, talán ő lesz a nagy Ő

 

                   Győr, 2018 aug.          *lélekvándor

Kommentek


Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be:

| Regisztráció


Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!